l. A gyermekek és elsősorban a csecsemők ellátásával való foglalkozás természetesen egybeesik az emberré válás legkorábbi időszakával; a Klinikán őrzött sághegyi lelet egy cserépből készült, kissé díszített, cumiztatásra szolgáló etető edény töredéke.

3. A gyermekkórház -klinika alapítását három évvel megelőzte a Schoepf Merei Ágoston által alapított orthopaedi Privát-Intézet, - mely a mai Károly körút - Dohány utca sarkánál állt - és amelyben a mirigy korban és elgörbülésekben szenvedő gyermekeket gyógyították.

2. A csecsemők és gyermekek betegségeivel való foglalkozás csupán a XVIII. században alakult ki önálló diszciplinaként; Rosén von Rosenstein svéd orvos 1764-ben kiadott gyermekgyógyászati tankönyve ezen műfaj első képviselője - a Bókaiak jól ismerték és tanulmányozták német nyelvű fordítását.

4. Az orthopaedi intézet első látogatója Széchenyi István, aki feleségével Crescencia grófnővel együtt 1837. július 24-én felkereste a kórházat és elsőként írta be nevét az emlékkönyvbe.

12. Részlet a szinte kizárólag magyar nyelven írt ambuláns kórleírásokból; a diagnózisok is magyar nyelvűek, pl.: mindennapos váltóláz.

11. A kórház járó betegeinek kórleírásai az 1847/48. évből; az ambuláns könyvet Bock (Bókai) János vezette.

14. Bókai János mai értelemben vett szervezeti és működési szabályzatot alakított ki, amelyben pontosan meghatározta a kórház személyzetének feladatait.

13. Az 1848/49-es szabadságharc bukásakor a politikailag kompromittálódott Schoepf-Merei külföldre távozik és az intézet vezetése 1883-ig Bókai János feladata lesz. A gégetükröt feltaláló Czermak J.N. az erről írt monográfiát Bókai Jánosnak ajánlja.

15. Az ősz utcai kórház épületének belső udvarában levegőztetik a csecsemőket.

16. Szebb és nagyobb kórházépületet terveznek a mai Bókay János utcában, amelyet akkor Gólya utcának neveznek. Az épület 1884-re készült el, de Bókai János senior ebben már nem működhetett bekövetkezett halála miatt.

24. O'Dwyer amerikai orvos szerkesztett olyan fémből készült és a gégébe helyezhető tubussorozatot, amelyikkel az esetek egy részében a diphtheria lezajlásáig elfogadhatóan szabad légutakat lehetett biztosítani.

23. A XIX. század 2. felének egyik legfontosabb és magas halálozással járó gyermekbetegsége volt a diphtheria. A gégét, légcsövet és olykor a főhörgőket eltömeszelő hártya (croup) végül is fulladásos halált okozott. Az elhalt gyermekből eltávolított hártya valóban hasonlított a gyíkhoz; innen a név: torokgyík.

25. A Klinika volt diphtheria pavilonjának falán emléktábla őrzi O'Dwyer emlékét; a márványtáblát 1913-ban helyezték el abból az alkalomból, hogy a Gyermekklinikán addig 2000 intubációt végeztek.

27. Mindezen erőfeszítések eredményeként a diphtheriás halálozás drámai módon csökkent, ahogyan azt Bókay 1922-ben tartott előadásához készült demonstrációs rajz mutatja.

29. Bókay János szoros kapcsolatot épített ki és gyakran látta vendégül a korszak jeles gyermekorvosait és egyéb orvostudósait. A kapcsolatok emlékét őrzi a dedikált és aláírt fényképek hosszú sora. A Magyarországon született és gyermekéveit itt töltő Schick Béla a XX. század első évtizedétől fogva a klinikai immunológia egyik legjelentősebb úttörője volt.

31. A fényképeken túlmenően számos levél is őrzi a Bókay János jr. által kialakított nemzetközi kapcsolatokat. Czerny breslaui, majd berlini professzor a csecsemőgyógyászat egyik megteremtője is élénk levelezésben volt Bókay Jánossal.

26. A diphtheriás halálozás másik fontos oka a toxin okozta és elsősorban a szívizmot érintő károsodás volt. Behring - aki az első orvosi Nobel díjat kapta - lovakban termelt antitoxikus savóját Bókayhoz küldte klinikai kipróbálásra.

28. A sikeres és az európai gyermekgyógyászat élvonalát képviselő gyermekkórház (Klinika) 1900-ban búcsúztatta nyugalomba vonuló szemész konziliáriusát és az átadott fényképalbum első oldala örökíti meg az ősz utcai és a Gólya utcai épületeket Vidor Zsigmond 35 éves működésének emlékére

.

30. Clement von Pirquet bécsi professzor alkotta meg az allergia fogalmát és a tuberkulin hígításokkal kiváltott bőrreakciókról szóló alapvető előadását 1909-ben a nemzetközi orvos kongresszus alkalmából Budapesten tartotta meg.

33. Az idősödő Bókay professzor beteget demonstrál az orvostanhallgatóknak a tanteremben. A vasból készült vizsgálóasztal a mai napig is a Klinika tantermében áll.

32. A Klinika belső falán elhelyezett márványtáblák őrzik azok emlékét, akik jelentős összeggel járultak hozzá a Stefánia egyesület feladatainak elvégzéséhez. A II. világháború után eltávolított táblák rejtekhelyükön részben épségben vészelték át a következő négy évtizedet és kerültek vissza a 80-as évek végén méltó helyükre.

34. A Klinika 150 éves fennállásának ünnepségén készült el 1989-ben a főlépcsőház üvegablaka, amelyik összefoglalja a másfél évszázad alatt történt legfontosabb momentumokat.

36. A Klinika különösen híven őrzi a XIX. század vége felé kialakult arculatát, miközben - főleg tetőtér beépítés segítségével - lehetőleg nemcsak megújult, hanem kb. 1200 m2 új hasznos területet is nyert az elmúlt 10 év építkezései során.

37. A főépületben újonnan elhelyezett domborművet (Petrás Mária alkotása), a Csángó Madonnát Mádl Ferenc köztársasági elnök avatta fel 2001-ben. A szoptató anya és a magyar szentkoronával megjelenített Magyarok Nagyasszonya jelzi azokat az értékeket, amelyeknek megőrzését annyira fontosnak tartjuk.

38. Schoepf-Merei Ágoston (1804-1858) alapítója az Orthopeadi Privát Intézetnek (1836), az első magyarországi általános gyermekkórháznak (1839) és emigrációja után Angliában a manchesteri gyermekkórháznak. Maradandót alkotott nemcsak a gyermekgyógyászat területén, hanem létrehozója volt a gyermeksebészetnek is és orvostörténeti munkásságot is folytatott. Joggal tekinthető a magyar gyermekgyógyászat alapítójának. Szobrát 2003. őszén állíttatta a Klinika az épület Üllői úti frontján, készülvén az alapító születésének 200. évfordulójára.